Az elkövetési magatartás maga az ölési cselekmény. Ennek konkrét módja nincs meghatározva, ezért minden olyan tevékenység vagy mulasztás ennek minősül, amely alkalmas akár közvetlenül, akár közvetve a kívánt halálos eredmény elérésére.

Mulasztás esetén a felelősségre vonás feltétele, hogy

• az elkövető magatartásától függetlenül induljon be az az okfolyamat, amely a halál beálltához vezet,
• ezt az okfolyamatot az elkövető felismerje,
• szándékosan mulassza el az eredmény bekövetkeztéhez vezető okfolyamat megállítását,
• bár arra nem büntetőjogi alapon nyugvó kötelezettsége és reális lehetősége is volt, melyet felismert.

Ilyen jogi alapon nyugvó kötelezettség lehet az áldozathoz fűződő személyes viszony, szerződésen vagy munkaviszonyon alapuló egyéb kötelezettség. Az az anya, aki a gyermekét a konyha hideg kövén szüli meg és a gyermeket onnan - bár erre fizikai állapotából adódóan reális lehetősége van - nem emeli fel, noha tudja, hogy ez az újszülött rövid időn belüli kihűléséhez és ebből adódóan halálához vezet, felelősségre vonható szándékos emberölésért.

Az emberölési cselekmény mind fizikai, mind pszichés ráhatással elkövethető. Pszichés folyamatok felhasználásával történik az emberölés például akkor, ha a sértett szív- és idegbetegsége az elkövető által is ismert és ezt e betegséget - például a fóbiává fokozódott félelemérzetét - kihasználva az este egyedül otthon tartózkodó idős sértettre szándékosan úgy ijeszt rá, hogy az ennek következtében sokkot kap és meghal.

Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy a Btk. kifejezetten kimondja, hogy emberölést követ el és az emberölés alapesete miatt büntetendő az, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. Ez a szabály az addigi következetes bírói gyakorlatot emeli törvényi szintre és egyértelművé teszi a gyakorlat számára a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek sérelmére elkövetett emberölés, a közvetett tettesség és az ilyen sértett sérelmére elkövetett öngyilkosságban való közreműködés közötti viszonyt.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény befejezetté a halálos eredmény bekövetkeztével válik. Fontos feltétel, hogy a halálos eredmény az elkövető tevékenységével vagy mulasztásával okozati összefüggésben következzék be. Abban az esetben, ha az elkövető magatartása - mely objektíve is alkalmas volt a halálos eredmény kiváltására - indította el a halálos eredményhez vezető okfolyamatot, akkor ezért az eredményért abban az esetben is felelni fog, ha ebbe az okozati láncolatba természeti erő vagy más személy bűncselekménytől függetlenül megvalósított magatartása is közrehatott. Ha az elkövető jelentős mennyiségű mérget helyez a sértett italába, amely néhány órán belül annak halálához vezet, ám a sértett a szobából távozva megcsúszik és olyan fejsérülést szenved, mely következtében beálló sokkos állapot sietteti a szervezet legyengülését és a méreg hatóanyagának hatásosságát, akkor e körülménytől függetlenül felel a cselekményért.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet.

Ha az elkövetők közösen bántalmazzák a sértettet, és e bántalmazások együttes eredményeként következik be annak halála, akkor társtettesként felelnek, amennyiben a halálos eredményt mindketten kívánták vagy legalábbis abba belenyugodtak.

A bűncselekmény mind szándékosan, mind gondatlanul elkövethető. Így például gondatlan emberölésért vonták felelősségre az anyát, aki bár tisztában volt vele, hogy éjszaka álmában sokat mozog, ennek ellenére maga mellé fektette síró gyermekét. Az éjszaka folyamán, alvás közben azonban ráfeküdt a csecsemőre és így annak halálát okozta.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

A szándékos elkövetés kapcsán kiemelt szerepe van a tévedésnek. A tévedés ugyanis büntethetőséget kizáró ok, ezért fontos tudni, hogy mely dologban való tévedés esetén áll fenn ez az akadály. Tévedni - a Btk. szerint - valamely tényben, illetve a cselekmény társadalomra veszélyességében lehet. A szándékos emberölés vonatkozásában a ténybeli tévedésnek lehet szerepe.

A sértett személyében való tévedés az elkövető büntetőjogi felelősségre vonhatóságát nem érinti. Így az elkövető, ha az adott utcasarkon minden este 22:40-kor elhaladó régi haragosát kívánja megölni, azonban aznap a haragos - betegség miatt - nem megy dolgozni, így az elkövető a sötétben nem ismeri fel, hogy a sarkon az adott időpontban beforduló személy nem a sértett, akkor az ellene végrehajtott szándékos emberölésért az általános szabályok szerint felelősségre vonható.

A tévedés speciális esete az elvétés. Lényege, hogy az elkövető magatartásának eredménye a sértett helyett más harmadik, a cselekmény elkövetésekor jelen lévő személyen realizálódik. Így ha a sértett és annak barátnője az elkövetővel szemben jön az utcán és az elkövető egy kést előrántva le akarja szúrni a sértettet, azonban a barátnő véletlenül belehajol a szúrásba és így ő hal meg, akkor az elkövető a sértett vonatkozásában a szándékos emberölés kísérletéért, míg a barátnő vonatkozásában gondatlan emberölésért felel.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Nincs jelentősége annak sem, ha az elkövető az okozati folyamatban téved, mert az eredményt nem a részéről kifejtett, annak előidézésére egyébként alkalmas módon, hanem más cselekményével idézi elő. Így aki a sértettet megfojtotta, majd az általa halottnak hitt, de egyébként csak eszméletlen sértettet a bűncselekmény leplezése érdekében elássa, és a sértett halála valójában ez utóbbi magatartás eredményeképpen következett be, szándékos emberölést valósít meg.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Ha a Btk. külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.

Nem büntethető előkészület miatt,

• akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése,
• aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy
• aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti.

Ha az előbbiekben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.

Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Például felhívással valósul meg az előkészület, ha az elkövető anyagi előny kilátásba helyezésével mást megbíz azzal, hogy a vele üzleti viszonyban állót ölje meg.

Az emberölés előkészülete esetén csak szándékosságról lehet szó, fogalmilag kizárt a gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének az előkészülete.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Előre kitervelten követi el a bűncselekményt, aki az elkövetés előtt átgondolja a végrehajtás helyét, idejét, módját, a bűncselekmény véghezvitelét segítő, illetve akadályozó körülményeket, felméri a menekülés lehetőségét.

Minden emberi cselekvést megelőzően az elkövető tudatában végbemegy egy pszichikus folyamat, mely magában foglalja a motívumok harcát. Ebben az esetben ez a pszichés folyamat elhúzódik. De akkor is megállapítható e minősítő körülmény, ha az elkövető viszonylag rövidebb idő alatt méri fel a fent felsorolt körülményeket.

Az előre kiterveltségre elsősorban a bűncselekmény külvilágban megjelenő körülményeiből lehet következtetni, így például, ha az elkövető a sértett szokásait kifigyeli, életvitelét tanulmányozza, vagy ha a bűncselekményt megelőző napon a boltból beszerzi a pillangókést, amelyet már kinyitott állapotban helyez az éjjeliszekrény fiókjába abban a szobában, ahová az elkövetés napján közvetítőn keresztül a tőle már félő sértettet elhívja.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Nyereségvágyból követi el az emberölést, aki közvetlen anyagi előny végett valósítja meg a cselekményt.

Ez a közvetlen anyagi előny nem csak pénz, hanem bármely más dolog vagy vagyoni jogosultság is lehet, amely a sértett birtokában vagy rendelkezése alatt áll. E minősített eset állapítható meg azonban bérgyilkosság esetén is, amikor az elkövető nem a sértettől, hanem a cselekmény elkövetésével szoros összefüggésben harmadik személytől jut ehhez az anyagi előnyhöz. Abban az esetben azonban, ha a cselekmény csak közvetve irányul valamely egyébként pénzben is kifejezhető vagyoni haszon megszerzésére - így ha az elkövető célja a gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége alóli kibúvás, örökség, életbiztosítás megszerzése - aljas célból elkövetett emberölésről beszélhetünk.

E minősített eset megállapíthatóságának feltétele, hogy a nyereségvágy, azaz a vagyoni haszon elérésének szándéka már az elkövetési magatartás megkezdése előtt fennálljon. Ha ugyanis az elkövető az ölési cselekmény után észleli, hogy a sértettnek jelentős anyagi értékek vannak a birtokában és így hozza el azokat, nem állnak fönn a minősített eset megállapíthatóságának feltételei, hanem az emberölés alapesete mellett a kifosztás bűncselekményét kell megállapítani.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Aljas indok vagy cél minden olyan motívum vagy cél, amely a társadalom erkölcsi felfogása alapján kiemelkedően súlyosan elítélendő. Ilyen például a vérbosszú, valamely bűncselekmény leplezése vagy a felderítés megakadályozása érdekében történő elkövetés. E körbe soroljuk azt az esetet is, amikor az elkövető azért hajtja végre az ölési cselekményt, hogy a sértett haldoklásának látványa fokozza nemi vágyát, illetve annak kielégítését, csakúgy mintha a már megkezdett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény - például szexuális erőszak - végrehajtásának befejezése érdekében veri meg úgy a sértettet, hogy az annak halálához vezet. Általában e körbe sorolható a garázda jellegű elkövetés is, amikor az elkövető jelentéktelen ok miatt vagy teljesen indokolatlanul reagál ilyen súlyos cselekménnyel a sértett magatartására.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapíthatóságának feltételét két oldalról kell vizsgálni.

A sértett oldaláról az ily módon történő elkövetés a bűncselekmény elszenvedésével szükségszerűen együtt járó fiziológiás és pszichés hatásokat lényegesen meghaladó testi és lelki gyötrelmet okoz. E tekintetben nincs jelentősége az elkövetés eszközének, így a sértett fejének szétrugdosása vagy testének agyontaposása ugyanúgy e minősített esethez tartozik, mintha élve elégetik vagy eltemetik. Nem feltétel, hogy a sértett ezt ténylegesen át is élje, így ha az első mellkasra történő ugrásnál elveszíti eszméletét, e minősített eset abban az esetben is megállapítható.

Tárgyi oldalról vizsgálva az ilyen elkövetési módnak a külső szemlélő számára is a szokásostól lényegesen eltérő embertelenséggel, megalázással kell járnia.

A különösen kegyetlen elkövetésre elsősorban a cselekmény külső jegyeiből, így például a sérülések számából, súlyából vagy jellegéből lehet következtetni.

Fontos feltétel, hogy az elkövetés e formájának közvetlenül az ölési magatartáshoz kell kapcsolódnia. A halál beálltát követően a holttest feldarabolása, elégetése vagy ledarálása már csak a büntetéskiszabás körében jelent fontos értékelési szempontot a bíróság számára az elkövető személyisége és társadalomra veszélyessége megítélésénél.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

A hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, valamint a közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen elkövetett emberölés esetén a törvényalkotó a hivatalos személyek és a közfeladatot ellátó személyek fokozottabb büntetőjogi védelmét valósítja meg.

Az elkövetőnek tisztában kell lennie a sértett speciális jellegével. E tekintetben nem feltétel, hogy tudja: a bíró vagy a rendőr hivatalos személy, azt azonban tudnia kell, hogy a sértett e foglalkozást űzi.

A minősítés kapcsán további feltétel, hogy a hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy a közfeladatot ellátó személy megtámadására eljárása alatt, illetve feladatának teljesítése során kerüljön sor a cselekményre. Nincs jelentősége annak, hogy mi motiválta a cselekményt.

A törvény azt is e körben rendeli büntetni, ha az elkövető a hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt hivatalos eljárását követően, azon kívül, de a hivatalos eljárással összefüggésben, az ott általa elszenvedett vélt vagy valódi sérelem hatására öli meg. Ha azonban a sértett már nem hivatalos személy, de az ölési cselekmény korábbi hivatalos eljárásával okozati összefüggésbe hozható, az elkövetőt aljas indokból elkövetett emberölésért vonják felelősségre.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

A minősített eset lényege, hogy az elkövető legalább két ember vonatkozásában valósította meg - vagy kísérelte meg - a szándékos emberölés végrehajtását. Fontos feltétel, hogy e cselekmények - akár egy alkalommal, egységes akarat-elhatározásból, akár különböző alkalmakkor, eltérő akarat-elhatározásból követtetnek is el - a Btk. 160. §-ába (emberölés) ütközzenek és ezeket a bíróság egy eljárás keretében értékelje. Így ha a sorozatgyilkos hosszabb időn keresztül, eltérő helyen és körülmények között hajtott végre szándékos emberöléseket és csak az utolsó ölési cselekménye alkalmával érték tetten, de az elkövetés jellegzetességéből és az egyéb bizonyítékokból adódóan egyértelművé vált a korábbi cselekmények vonatkozásában fennálló bűnössége, egy eljárás keretében e minősített esetért fogják felelősségre vonni. A cselekmény akkor befejezett, ha legalább két személy meghal, míg egy halál esetén csupán a cselekmény kísérlete állapítható meg.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Sok ember életét veszélyeztetve követi el a bűncselekményt, akinek szándéka csak meghatározott személy(ek) megölésére irányul, azonban az elkövetés módja olyan, amely alkalmas személyek tágabb körének vonatkozásában sérelem előidézésére. Ezekben az esetekben az elkövető általában olyan módon hajtja végre a cselekményt, hogy ezzel legalább két további személyt is közvetlen veszélynek tesz ki anélkül, hogy velük kapcsolatban az ölési szándék fennállna. Ilyen lehet például, ha a sértett megölése érdekében felgyújtja a több ember által lakott családi házat, ha megmérgezi a falu kútját vagy a fulladásos halál előidézése érdekében eltömíti a társasház kéményét.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Különös visszaesőként elkövetett emberölés során az elkövető előző életvitelét és azon belül is az általa korábban elkövetett cselekményeket veszik figyelembe. Visszaeső az a személy, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűntétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el. Különös visszaeső az, aki mindkét alkalommal szándékos emberölést vagy a Btk. által az adott bűncselekményhez képest hasonló jellegűnek minősített bűncselekményt (például erős felindulásban elkövetett emberölést, emberrablás súlyosabban minősülő esetét vagy halált okozó terrorcselekményt követ el).

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Súlyosabban minősül a cselekmény abban az esetben is, ha tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek ellen követik el. Így az az anya, aki a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után öli meg újszülöttjét, a korábban létező és enyhébb megítélésű újszülött megölése bűncselekmény helyett e súlyosabb esetért felel.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Súlyosabban minősül a cselekmény abban az esetben is, ha az elkövetés védekezésre képtelen személy sérelmére történik. A védekezésre képtelen állapot során a sértett felismerési képessége ugyan megvan, de akarati képessége hiányzik: felismeri a vele szemben végrehajtani szándékozott bűncselekményt, azonban külső fizikai vagy biológiai okok folytán annak elhárítására nem képes.

A Btk. meghatározása szerint védekezésre képtelen személynek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállást kifejteni.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Az eddigi szabályokhoz képest 2013. július 1-jétől az új Btk. minősített emberölésnek minősíti a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy megölését. A jogalkotó ezzel is a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét kívánta megteremteni az utóbbi időben elszaporodó, az idősebb személyek ellen elkövetett, gyakran igen erőszakos támadásokkal szemben. A törvény nem határozza meg konkrét életkor alapján, hogy ki tekintendő "idős" személynek, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania. A minősített eset megállapításához annak bizonyítására is szükség van, hogy a megtámadott idős vagy fogyatékkal élő személy emiatt a tulajdonsága miatt a bűncselekmény kivédésére csak korlátozottan lehetett képes.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)