Magánvádas eljárás / Bíróság elé állítás

Magánvádas eljárás

 

Könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén - a sértett magánindítványára megindult eljárásban - a vádat nem az ügyész, hanem a sértett, mint magánvádló képviseli.

 

A magánvádas eljárás feljelentésre indul meg, amelyet szóban vagy írásban a bíróságon kell megtenni. A feljelentésben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását.

 

Ennek alapján magánvádas eljárásokban az alábbi szolgáltatásokat nyújtom:

 

  • feljelentés megtétele
  • képviselet a nyomozó hatóság előtt (terhelti és sértetti oldalon egyaránt)
  • képviselet a bírósági eljárásban (terhelti és sértetti oldalon egyaránt)

 

Amennyiben valamely fenti bűncselekmény miatt feljelentést szeretne tenni, vagy éppen Önnel szemben élt valaki feljelentéssel és jogi segítségre van szüksége, kérem keressen bizalommal a honlapomon található elérhetőségeim valamelyikén!

 

Bíróság elé állítás

 

Az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított harminc napon belül állíthatja bíróság elé, ha

 

  • a bűncselekményre a törvény legfeljebb nyolcévi szabadságvesztés büntetést rendel,
  • az ügy megítélése egyszerű,
  • a bizonyítékok rendelkezésre állnak, és
  • a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte

 

Amennyiben Önt vagy hozzátartozóját az ügyészség gyorsított és egyszerűsített eljárási formában bíróság elé kívánja állítani, és védelemre van szüksége, kérem keressen bizalommal a honlapomon található elérhetőségeim valamelyikén!

Gyakran Ismételt Kérdések

A becsületsértés és a rágalmazás ugyanakkor mégis közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el. További lényeges szabály még, hogy sem fiatalkorúval szemben, sem a katonai büntetőeljárásban magánvádnak nincs helye. Mindezekben az ügyekben a vádat az ügyész, illetve a katonai ügyész képviseli.

 

A magánvádló halála esetén helyébe harminc napon belül a hozzátartozója léphet. A terhelt bűnösségének bizonyítása a magánvádlót terheli, így az általa emelt vád tekintetében megilletik a vád képviseletével járó jogok. Bár a magánvádló az ügyész "helyén" szerepel a perben, az ügyész hatósági-közhatalmi jogosítványai természetesen nem illetik meg, így pl. nem rendelhet el kényszerintézkedést, nyomozást és nem is végezhet nyomozati cselekményeket. A magánvádló a vádat indokolás nélkül elejtheti, ha azonban az ügyész korábban a vádképviseletet a magánvádlótól átvette - ezt bármikor megteheti -, az ügyész csak elállhat a képviselettől, ezután a vádat ismét a magánvádló fogja képviselni.

 

A magánvádló a bizonyítékok megszerzése során nem rendelkezik a sértetti pozícióján túlmenő különleges nyomozati vagy bizonyítási jogkörrel. A nyomozást ilyenkor a bíróság rendel el, illetve az ügyész, feltéve, hogy a vádképviseletet átvette. A magánvádló gyakorolhatja a sértett törvényben biztosított jogait, így a jelenlét, az iratbetekintés, az indítványtétel és észrevételezés, a felvilágosítás kérés, a felszólalás, ezen túlmenően a polgári jogi igény érvényesítésének a jogát. Másrészről főszabály szerint a vád képviseletével járó jogok illetik meg. Ez utóbbi legfőbb korlátja az, amikor az ügyész átveszi a vád képviseletét, és ezáltal a magánvádló már csak a sértetti jogokkal élhet. A magánvádlónak csak vádképviseleti joga van, de nem köteles a vádat képviselni. Ez annyit jelent, hogy nincs akadálya a vád elejtésének, és nem köteles azt indokolni.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

 

A magánvádas eljárás feljelentésre indul meg, amelyet szóban vagy írásban a bíróságon kell megtenni. A feljelentésben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását. Az ügyész a feljelentést akkor küldi meg a bíróságnak, ha a vád képviseletét nem veszi át. A bíróság az iratokat megküldheti az ügyésznek, ha pl. szükségesnek tartja, hogy az ügyész a vád képviseletének átvételét megfontolja. A magánvádas eljárásban a bíróság a feljelentettet és a feljelentőt kötelezően személyes meghallgatásra idézi és ülést tart. A bíróság megkísérli a feljelentő és a feljelentett kibékítését. Ha a békítés eredménytelen, a bíróság felveszi a feljelentett személyi adatait, majd kérdést intéz hozzá, hogy a feljelentésben foglaltakat beismeri-e és védekezésének alátámasztására milyen bizonyítási eszközöket jelöl meg. Szükség esetén megállapítja, hogy melyik sértett jár el magánvádlóként, illetőleg kijelöli a magánvádlót. Az eredménytelen békítést tárgyalás követi.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

A tárgyaláson a bíróság ismerteti a vád, illetőleg - amennyiben van - a viszonvád lényegét, ha a magánvádlónak nincs képviselője, illetve a vádlottnak nincs védője. A tárgyaláson a bíróság hallgatja ki a vádlottat és a tanút, illetőleg hallgatja meg a szakértőt. A vádlottat a magánvádló távollétében kell kihallgatni. Ha az ügyész a vád képviseletétől eláll és a magánvádló jelen van, a tárgyalást folytatni kell, ellenkező esetben a bíróság a tárgyalás elnapolásával egyidejűleg új tárgyalást tűz ki, a magánvádlót pedig értesíti, hogy a vádat ismét ő képviseli. A határozat kihirdetése után a bíró megkérdezi a jelen lévő fellebbezésre jogosultakat, hogy kívánnak-e fellebbezni. A fellebbezési nyilatkozatok sorrendje a következő: az ügyész, a magánfél, az egyéb érdekeltek, a vádlott és a védő nyilatkozata. A jogosult fellebbezését nyomban bejelentheti, vagy erre háromnapi határidőt tarthat fenn. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. A fellebbezés írásban indokolható. Az indokolást az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztése után a másodfokú bíróságnál - legkésőbb a tárgyalást megelőző tizenötödik napon - kell előterjeszteni. A kézbesítés útján közölt ítélet ellen a magánvádló nyolc napon belül írásban vagy szóban fellebbezhet. A vádlott felmentése esetén - bizonyos kivételek mellett - a bűnügyi költséget a magánvádló viseli.

(Forrás: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420014/Buntetoeljaras_resztvevoi20091202.html?ugy=sertmaganvad.html#topicissue)

Általában a közrendet, közbiztonságot, a személyi és vagyonbiztonságot sértő, vagy veszélyeztető bűncselekmények (garázdaság, rendbontás) ügyében az ügyész gyakran egy gyorsított és egyszerűsített eljárási formát választ: a terheltet bíróság elé állítja.

Az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított harminc napon belül állíthatja bíróság elé, ha

  • a bűncselekményre a törvény legfeljebb nyolcévi szabadságvesztés büntetést rendel,
  • az ügy megítélése egyszerű,
  • a bizonyítékok rendelkezésre állnak, és
  • a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte.

A fenti 1-3. pontban meghatározott feltételek fennállása mellett, tettenérés esetén az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított harminc napon belül bíróság elé kell, hogy állítsa.

A tettenérés akkor állapítható meg aggálytalanul, ha a terhelt szemtanú jelenlétében valósította meg a bűncselekmény törvényi tényállását. Tettenérésnek tekinthető az az eset is, amikor az elkövetőt üldözés során, illetőleg a helyszínről való távozás közben fogták el. A beismerés a bűncselekményt megvalósító tények előadását jelenti, de nem kell hogy szükségszerűen párosuljon a bűnösség elismerésével.

A vád előterjesztése után a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a gyanúsított kihallgatásától a bíróság elé állításig több mint harminc nap telt el, a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel vagy a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.

Az ügyész haladéktalanul értesíti a bíróságot, ha a vádlottat bíróság elé kívánja állítani, ebben az esetben a bíróság nyomban kitűzi a tárgyalás határnapját.

Ha az ügyész a vádlottat a nyomozó hatóság közreműködésével (vagy egyéb módon) a bíróság elé állítja, a védőt rövid úton megidézi, és biztosítja, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. Gondoskodik továbbá arról, hogy a tárgyaláson jelen legyenek, akiknek a részvétele kötelező, illetve jelen lehessenek, akiknek a részvétele nem kötelező. A bírósági tárgyaláson a védő részvétele kötelező.

A bíróság elé állítás előtt elrendelt személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés a bíróság elé állítás napján tartott tárgyalás befejezéséig tart. Ha a bíróság elé állítás feltételei fennállnak, az őrizetbe vétel bíróság elé állítás céljából is elrendelhető. Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ha a bíróság az iratokat az ügyészhez visszaküldi, az ügyész indítványára az általános szabályok szerint határoz a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedésekről.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)