Előzetes letartóztatás / őrizet

Amennyiben előzetes letartóztatás miatt védőügyvédre van szüksége, vagy csak kérdése van az előzetes letartóztatással kapcsolatban, kérem keressen bizalommal a honlapomon található elérhetőségeim valamelyikén!

 

Tekintettel arra, hogy őrizet elrendelésére este és hajnalban is, valamint az előzetes letartóztatás elrendelésére hétvégén is lehetőség van, így ezekben az esetekben a nap bármely szakában hívható a honlapomon található mobiltelefonszám.

 

Mindenképpen javasolt időben védőügyvédhez fordulni, hiszen egy jól felépített – akár kezdeti - védekezési stratégia, a terhelt megfelelő felkészültsége, a releváns iratok rendelkezésre állása nagy mértékben hozzájárulhat az ügyészi előzetes letartóztatás elrendelésére vagy meghosszabbítására vonatkozó indítvány elutasításához és szabadlábra helyezéshez, vagy enyhébb kényszerintézkedés (házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom) elrendeléséhez.

  1. Elfogás

  1. Előállítás (legfeljebb 8 óra, de 1 alkalommal további 4 órával meghosszabbítható, tehát összesen 12 óra)

  1. Őrizetbe vétel (maximális tartama 72 óra) 

  1. Előzetes letartóztatás (elrendelés esetén minimum 30 nap, amennyiben jogerőssé válik)
Gyakran Ismételt Kérdések

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. § alapján a rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt:

 

- akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;

- aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki;

- akinek őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását rendelték el, vagy akinek ideiglenes kényszergyógykezelését, illetőleg elmeállapotának megfigyelését rendelték el;

- aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetőleg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;

- akinek előállítását külön törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelik;

- aki az ország területén jogellenesen tartózkodik;

- akinek a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 38. § (5) bekezdése alapján büntetés-végrehajtási őrizetbe vétele szükséges.

 

Elfogás és előállítás végrehajtása esetén a „fogvatartott” részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha a „fogvatartott” nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a rendőrséget terheli. Ha a fogvatartott fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát.

Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.

 

Az előállítás az adott rendőrkapitányság fogdájában történik. Előfordulhatnak azonban sajátos esetek, amikor a rendőrségi fogdán kevesebb a hely, mint amennyi embert előállítanak. Ilyekor általában más rendőrkapitányságok fogdáját is igénybe lehet venni.

 

Előállítást követően meghatalmazás aláíratása céljából az előállított személyhez jogi képviselő/védőügyvéd bemehet.

Az előzetes letartóztatást mindig az őrizetbe vétel előzi meg. Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el, feltéve, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető.

 

Az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogva tartás helyéről 24 órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót, ennek hiányában azonban terhelt által megjelölt más személy is értesíthető.

 

Az őrizetbe vétel ellen panasznak van helye.

 

Jogosult arra, hogy védőügyvédjével négyszemközt találkozzon és beszéljen.

 

Az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat.

 

Az ügyészségnek az őrizetbe vétel ideje alatt döntenie kell, hogy indítványozza-e az előzetes letartóztatás elrendelését. Ha nem indítványozzák, akkor a terheltet szabadon kell engedni.

 

Ha az ügyész indítványozza az őrizetbe vétel ideje alatt az előzetes letartóztatás elrendelését, akkor értesíteni kell a terhelt védőügyvédjét az ülésről.

 

Az előzetes letartóztatásról szóló ülés nem nyilvános, azon csak a terhelt védője vehet részt, a hozzátartozók nem.

Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság rendeli el.

 

A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban (a nyomozás elrendelésétől) bírói döntés alapján akkor van helye, ha

 

  • megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult, vagy
  • szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható, vagy
  • megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, vagy
  • megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

 

Fontos garanciális szabály, hogy az előzetes letartóztatás elrendelése előtt a gyanúsítottnak és a védőnek meg kell kapnia azokat a nyomozási iratokat, amelyekre az előzetes letartóztatást alapozzák, azaz az előzetes letartóztatásról döntő ülésen a védelemnek meg kell kapnia a lehetőséget, hogy az előzetes letartóztatást érdemben vitathassa. Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása esetén a gyanúsítottnak és a védőnek azokat a nyomozási iratokat kell megküldeni, amelyek az előzetes letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Elrendelése előtt a nyomozási bíró az ügyész jelenlétében a terheltet meghallgatja.

A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás első ízben az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 1 hónapig tart, amelyet a nyomozási bíró 3 hónaponként legfeljebb az elrendeléstől számított 1 évig meghosszabbíthat. Ezt követően a törvényszék egyesbíróként eljárva, alkalmanként legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthatja.

A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

Az ügydöntő határozat kihirdetésekor fenntartott előzetes letartóztatás az eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés kitöltéséig tart.

A bíróság előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást is elrendelhet, illetve óvadékot fogadhat el.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben - kivételes esetben maximum kétszer harminc napig rendőrségi fogdában - kell végrehajtani. A terhelt eljárási jogai az előzetes letartóztatás ideje alatt nem korlátozhatóak, védőjével, illetve külföldi esetében konzuli képviselőjével korlátozás nélkül érintkezhet.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

A nyomozási bíró előzetes letartóztatást elrendelő határozata ellen az jelenthet be fellebbezést, akivel a határozatot közölték. A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Ha a terhelt a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a terhelt a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. Az előzetes letartóztatás a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás tartama hat hónapot meghaladja, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság, ha pedig egy évet meghalad, a másodfokú bíróság az előzetes letartóztatás indokoltságát hivatalból felülvizsgálja. A vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás indokoltságát 1 év után a másodfokú bíróság, ha az eljárás harmadfokú bíróság előtt folyik, a harmadfokú bíróság legalább hathavonta felülvizsgálja. A rendszeres felülvizsgálatot az eljárás felfüggesztése esetén is el kell végezni.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság szünteti meg, amennyiben az elrendelés feltételei már nem állnak fenn. Előzetes letartóztatás megszüntetése iránti kérelmet a terhelt és a védő korlátlanul benyújthat. A kérelemben annak az indoknak az oka fogyottá válását célszerű felvetni, amelyet a bíró az elrendelő határozatban megjelölt. Az előzetes letartóztatást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.

Az előzetes letartóztatás a legtöbb esetben nem tarthat határozatlan ideig, a törvény meghatározza a különböző súlyú bűncselekmények esetén alkalmazható előzetes letartóztatás leghosszabb időtartamát. 2013 novemberétől ugyanakkor a legsúlyosabb bűncselekmények miatt indult eljárások esetén nincs törvényben rögzített legmagasabb időtartam, tehát ilyen eljárásokban az elsőfokú bíróság döntéséig az előzetes letartóztatást nem kell megszüntetni azért, mert elér egy bizonyos időtartamot.

 

Az előzetes letartóztatás megszűnik, ha

  • 3 évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetén az 1 évet eléri,
  • évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetében a 2 évet eléri,
  • tizenöt évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő cselekmény esetén a 4 évet eléri,
  • tizenöt évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő cselekmény kivételével - egyéb bűncselekmény esetén a 3 évet eléri.

 

Tizenöt évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő cselekmény miatt folytatott eljárásban nincs felső határa az előzetes letartóztatásnak.

 

Hangsúlyozni kell, hogy ezek a maximális időtartamok kizárólag az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatáig történő elrendelésre vagy fenntartásra vonatkoznak, az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetére, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban, ezek a törvényi határidők nem vonatkoznak.

Ha viszont a terhelt az előzetes letartóztatás megszűnését követően elrendelt lakhelyelhagyási tilalom, illetőleg házi őrizet szabályait megszegi (ide tartozik az az eset is, ha valaki a nyomkövető rendszer, illetve eszköz működését akadályozza), az előzetes letartóztatása ismét elrendelhető. Ekkor az előzetes letartóztatás fentebb említett maximális időtartamát az előzetes letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani.

 

(Forrás: www.magyarorszag.hu)