Ittas járművezetés

Ittas járművezetés

Btk. 236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt

  1. a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
  2. b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
  3. c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
  4. d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

Gyakran Ismételt Kérdések

0,1 mg/l alatt = az alkoholfogyasztás nem bizonyítható,

0,11-0,25 mg/l = ivott, de alkoholosan nem volt befolyásolt,

0,26-0,40 mg/l = igen enyhe befolyásoltság,

0,41-0,75 mg/l = enyhe befolyásoltság,

0,76-1,25 mg/l = közepes befolyásoltság,

1,26-1,75 mg/l = súlyos befolyásoltság,

1,76- mg/l = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság.

0,2 g/l alatt = az alkoholfogyasztás nem bizonyítható,
0,21-0,50 g/l = ivott, de alkoholosan nem volt befolyásolt,
0,51-0,80 g/l = igen enyhe befolyásoltság,
0,81-1,50 g/l = enyhe befolyásoltság,
1,50-2,50 g/l = közepes befolyásoltság,
2,51-3,50 g/l = súlyos befolyásoltság,
3,51 g/l felett = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság.

A ráivás célja általában a korábbi alkoholfogyasztás tényének eltüntetése. Ilyenkor ugyanis az elkövető a rendőri ellenőrzést követően azért fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt, hogy a hatóságok által a vérben, illetve vizeletben mért és kimutatható alkohol-koncentráció eredményét kérdésessé tegye. Ilyenkor a hatóság visszaszámolás segítségével következtet az eredeti alkoholos állapot mértékére.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

A törvény minden gépi járműfajta esetében büntetni rendeli az ittas állapotban történő járművezetést. Vasúti és légi jármű esetén ugyan a törvény a gépi meghajtás tényét nem emeli ki, azonban ennek az oka azzal magyarázható, hogy e közlekedési ágak tekintetében a nem gépi meghajtású járművekkel történő vezetés is magában hordozza egy későbbi káros eredmény bekövetkeztének nagyobb kockázatát.

A vízi és a közúton közlekedő járművek közül csak a gépi meghajtásúakra vonatkozik a törvényi tilalom. Így amíg biciklivel vagy lovas kocsival kisebb fokú ittas állapotban is lehet közlekedni (ha nem következik be súlyos sérülés), ugyanez motorcsónak vagy motorkerékpár esetén már tilalmazott magatartás. Figyelemmel kell ugyanakkor lenni arra, hogy ez csak a kisebb fokú ittasságra igaz, mivel 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztása esetén közúton a kerékpár kivételével a nem gépi meghajtású járművel történő közlekedés közigazgatási bírsággal sújtható. Nem gépi meghajtású vízi jármű esetén pedig szabálysértést követ el az, akinek a szervezetében bármennyi alkohol van.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

A gépi meghajtású közúti járművek vonatkozásában a bűncselekmény alapesetét korábban kizárólag közúton lehetett elkövetni, a Btk. ezt kiterjesztette a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is. A jogalkotó így kívánt reagálni arra, hogy egyre gyakrabban fordul elő ittas járművezetés az ilyen utakon (pl. bevásárlóközpontok, hipermarketek parkolói, benzinkutak szervizútjai).

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetési magatartása a járművezetés. A járművezetés az adott jármű mozgásba hozatal céljából történő elindítását, illetőleg a már mozgó jármű működtetését és irányítását jelenti. Így ha az ittas állapotú elkövető azért indítja be a járművet, hogy fűtését bekapcsolja, míg józan párját várja, aki majd a későbbiekben vezetni fog, és a tényt kellő alapossággal igazolja, nem valósítja meg e bűncselekményt. Abban az esetben, ha valaki a járművet, így elsősorban motorkerékpárt vagy segédmotoros kerékpárt ittas állapotban maga mellett tolja anélkül, hogy a vezetés szándéka benne felmerülne, szintén nem valósítja meg a cselekményt. Ha tehát valaki a kulcsot kezében tartva azt a megfelelő helyre illeszti, járművezetés szándéka mellett is csak előkészületi magatartást valósít meg, a beindítása már kísérlet, míg a mozgásba hozatallal válik befejezetté a bűncselekmény.

 (Forrás: www.magyarorszag.hu)

A bűncselekmény elkövetője a jármű vezetője, aki alkohol hatása alatt vezeti közlekedési eszközét. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy az illető személy rendelkezik-e jogosítvánnyal vagy sem, illetve, hogy van-e járművezetői tapasztalata.

Az utas, aki az elkövetőt rábeszéli a vezetésre, felbujtóként felel, akár a bekövetkezett súlyosabb minősítésekhez kapcsoltan is. Ha azonban "csak" nem akadályozza meg az ilyen állapotban történő vezetést, vagy vezetés közben alkohollal kínálja - de nem beszéli rá az ivásra - a sofőrt, legfeljebb erkölcsileg ítélhető el, jogilag nem.

A bűncselekmény csakis szándékos megvalósulás esetén áll meg. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy alkoholt fogyasztott, tudnia kell ennek a járművezetést negatívan érintő hatásairól, az ilyen állapotban történő vezetés jogellenességéről, és az ilyen állapotában rejlő veszélyhelyzetet ismerve - azt kívánva vagy abba belenyugodva - kell az adott jármű kormánya mögé ülnie.

Nem büntethető azonban az elkövető, ha e tényekkel tisztában van, azonban veszélyhelyzetben lévő személy életének megmentése érdekében más lehetőség hiányában vezeti maga a járművet, vagyis végszükségben cselekszik.

E bűncselekmény mellett sor kerülhet a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetésének alkalmazására is.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)

Súlyosabban minősülő esetek, ha a járművezetés súlyos testi sérülést, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, halált, kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

E minősítő körülményekért az elkövető abban az esetben felel, ha a baleset az ittassága miatt következik be. Például, ha az elkövető ittassága folytán nem észleli pontosan, hogy milyen távol vannak tőle a gyalogosok, és reakcióideje megnövekedésének eredményeképpen későn fékez és elüti őket, az így okozott tömegszerencsétlenségért mindenképpen felelni fog. Ha azonban - bár ivott, de - az említett tragédia a fék időközben bekövetkezett hibája miatt állt elő, akkor a bűncselekmény alapesetéért vonhatják felelősségre, a tömegszerencsétlenséggel megvalósult minősített esetért nem. Ugyanakkor, ha ittassága mellett - akár azzal részben összefüggésben - alakul ki benne az a szándék, hogy a gyalogosok közt felismert régi haragosát elüti, a megfelelő személy elleni bűncselekményért (testi sértés, emberölés), valamint a járművezetés ittas állapotban tényállásának alapesetéért felel halmazatban.

Nem felel ugyanakkor a súlyosabb eredményért, ha az kizárólag a sértettnek felróhatóan következik be, azaz a járművezető józan állapotban sem kerülhette volna el a balesetet. Így ha a sértett biciklivel kihajt az ittas járművezető elé, aki erőteljes fékezés mellett sem tudja elkerülni az ütközést. Hasonló a helyzet akkor is, ha a sérüléseket a járműben tartózkodó utas szabályszegése - pl. a biztonsági öv be nem kapcsolása - okozza.

Ki kell emelni, hogy aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével idéz elő olyan balesetet, amely a fenti minősített esetekbe tartozik, akkor - bár elvileg ezek a járművek nem tartoznak e tényállás körébe - mégis meg kell állapítani a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének az elkövetését.

(Forrás: www.magyarorszag.hu)